Az EGO az ellenség?

David R. Hawkins
Azt tapasztalom, hogy népszerűvé vált az ego démonizálása. Ez vajon hatással van az életminőségünkre?
 
Először tisztázzuk, hogy a tudatkutatás és a spiritualitás vonatkozásában mi az ego.
 
„Az ego az állati ösztönök fennmaradt, az elme, az intellektus által továbbfejlesztett változata, melyet a társadalmi konszenzus hitelesít.” (David R. Hawkins)
 
„Az ego szembeállítások gyűjteménye, amelyeket a hiúság és a félelem tart össze.” (David R. Hawkins)

Mondhatjuk azt is , hogy…

– a tudatfejlődés során létrejövő, az állatok törzsfejlődésében megtalálható túlélő program terméke és folytatása
– az életünk belső mozifilmjének főhőse
– a gondolatok, beszéd és tettek mögötti képzeletbeli elkövető, „aki” magának követeli a szerzői jogot: „én gondolkodok”, „én beszélek”, stb.
– a nem tudatosított észlelési szokásaink gyűjteménye
– az elmével való téves azonosulásunk
– az ön-, világ- és istenképünk, a tudattalan részekkel együtt
– a különböző tanítási aspektusokban elmeként, karmaként vagy tudattalanként is utalnak rá.

Az egót az ismétlések, a nyelv és a társadalmi konszenzus erősíti meg. Értékesnek találjuk, mert annak tulajdonítjuk a testi túlélésünkhöz szükséges képességeinket. Például megtanultuk, hogy mi mérgező, és mi ehető. Olyan védelmi mechanizmusok alakultak ki, amelyeknek köszönhetően jobban helyt tudunk állni a hétköznapi életben. Emellett az is igaz, hogy az ego csak befogadja az életenergiát. Addig „szolgálja túlélésünket”, amíg mélységesen meg nem bízunk Abban, aminek köszönhetően az ego egyáltalán létezik.

A köznyelvben elterjedt, hogy ha valaki arrogáns vagy öntelt, akkor azt mondják, hogy „mekkora az egója”. Eközben maga az ego ítél meg egy másik egót. Az ego ellenséggé nyilvánítása esetén is hasonló a mechanizmus: az ego megítéli az egót.

Ha őszinték vagyunk magunkkal, akkor felismerjük, hogy az ego inkább tudatlan és korlátozott, mint gonosz. Nem ellenség, akit le kell győzni, hanem beteg, akit gyógyítani érdemes.

Emellett az ego a szenvedés forrása – titkon örömét leli a szenvedésben. Mi a teendőnk vele, hogy kevésbé hasson negatívan?

Tekintsünk rá a bennünk lévő állat maradványaként, egyfajta házi kedvencként. Bármit tett is az ego a múltban, akár egy kiskutya, egyszerűen nem volt képes többre. Ha többre lett volna képes, megtette volna.

A házikedvencemet úgy hívják, hogy Imre. Őt tapasztalom, Ami Vagyok pedig túlmutat rajta. (A következő írásomban ezt fogom részletesebben kifejteni, a tapasztalás és önazonosság témakörét.)

Ha meglátunk egy állatot nem borzadunk el a viselkedésén. Egy ember esetén sem kellene, hiszen az állati agy mindmáig aktív az emberi agy hátsó részében.

Tehát az ego az együttérző megértéssel / elfogadással számolódik fel, így emelkedhetünk felül rajta. Az egónak természetesen nem szimpatikus az együttérzés, mert képtelen rá. Az együttérzés csak akkor jelenik meg, amikor a háttérbe szorul az ego.

Így is leírhatom az együttérző megértés folyamatát:

– szándék a tudatfejlődésre (növeli a valószínűségét annak, hogy elkezdődjön és végbemenjen ez a folyamat)
– tudatosul egy hibánk / működésünk / részünk, például hogy félünk valamitől
– őszintén beismerjük
– bátran szembenézünk vele: megengedjük, átadjuk magunkat a térnek, megéljük
– elfogadjuk, netán meg is szeretjük
– e folyamat során pedig megbocsátunk magunknak és meggyógyul, elengedődik e részünk.

Népszerűek az alábbi, sok esetben öntudatlan választások is:

– a fent említett fejlődésre vonatkozó szándék hiánya
– nem tudatosul a hiba, ha pedig mégis tudatosul, akkor nem ismerjük be, ha mégis beismerjük, akkor nem fogadjuk el, hanem a bűntudatot, a félelmet és a szégyent választjuk, amiket lehet azonnal el is fojtunk…

Az egyik legnagyobb kihívás volt az életemben egy szorongó énrész elengedése, aminek csak a beismerésével is éveket vártam.

Válaszolva az írás elején feltett kérdésre: az egót ellenségnek nyilvánítva bizonyos részeinket utasítjuk el. Ráadásul éppen azokat, amelyek tudatosítása és teljes elfogadása előrelépés lenne a tudati fejlődésünkben – az életminőségünk fokozásában.

Ha az egót elengedjük átveszi a helyét valami nagyobb, amit nevezhetünk valódi Énnek, Teljességnek, Csendnek, de akár Életnek is. (Ezzel el is árultam az IMON KOVA szlogenjének jelentését.)

Viszont az ego nem akar megváltozni, nem akar fejlődni – ragaszkodik a létezését fenntartó hiedelmekhez, gondolatokhoz és érzelmekhez.

Milyen konkrét módszerekkel enyhíthetünk az ego szorításán?

Hogyan csökkenthetjük a spirituális ego uralmát?

Hogyan fedezhetjük fel magunkban a szeretetet és az örömöt?

Mindezekre a kérdésekre választ kapsz, valamint konkrét gyakorlatok fognak támogatni abban, hogy oldódjanak a blokkok, amelyek a nem múló szeretet, öröm és hála útjában állnak:

https://imonkova.hu/map-program

Szeretettel várlak,
Imre

Ha tetszett a bejegyzésem, akkor segíts egy megosztással, hogy másokhoz is eljusson:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Reddit
Email

Ha szeretnél további érdekes cikkeket olvasni, akkor csatlakozz a Facebook csoportomhoz, vagy iratkozz fel a hírlevelemre.

Hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Picture of Kövér Imre

Kövér Imre

Bánj úgy magaddal, ahogy szeretnéd, hogy mások bánjanak veled! 

Még több bejegyzés:

A problémák illúziója

Minden problémád egyedinek tűnik. Az egyik valamivel kapcsolatos, a másik valami mással… Ez csak a látszat. Mind ellenállás az Életnek. Tehát az egyetlen problémád az ellenállásod. Minden problémád a belső világodban jön létre. Tehát a gondolataid, a hitrendszereid, az érzéseid és az érzeteid által jönnek létre. – Ha ott jönnek

ELOLVASOM

7 +1 ok, hogy miért meditálj

Mi a meditáció? Szokták a különböző technikájú figyelem- vagy energiagyakorlatokat meditációnak nevezni, ilyen például a vipassana. Egyaránt fontos a gyakorlás szándéka és a technikája is. Egy közismert szándék: úgy tapasztalni a dolgokat, ahogy valójában vannak. Ezzel a szándékkal akár a mosogatás is lehet meditáció. Azt is mondhatjuk, hogy a meditáció gyakorlása a jelen

ELOLVASOM
tudatfejlődés

Mindenre a megoldás

Ha visszatekintek egy korábbi életszakaszomra, akkor azzal szembesülök, hogy amíg nem álltam készen, addig nem igazán találkozhattam a tudattalan mélységeivel. Addig sokkal több számomra rejtett részem működtetett, korlátozott. Azt is igaznak vélem, hogy amíg nem elég tiszta (erős) a gyakorló szándéka, addig nem képes szembenézni a tudattalan mélységeivel és integrálni azt. A

ELOLVASOM

Tudatfejlődés és életminőség

Ebben a cikksorozatban egyesével tekintünk be a MAP (térkép az Élethez) program moduljaiba: 1. Tudatfejlődés és életminőség2. Tapasztalás és szenvedés3. Hitrendszerek4. Gondolatok5. Érzések6. Kivetítés7. Önátadás8. Élet A tudatfejlődés mindaddig homályos téma lehet, amíg nem találkozunk a különböző fejlődésmodellekkel. A tudatkutatás által feltárt egyik ilyen modell a Tudattérkép, amelynek az egyszerűsített változatát használom:

ELOLVASOM
Kategóriák

Hasonló cikkeim:

Kövér Imre

A problémák illúziója

Minden problémád egyedinek tűnik. Az egyik valamivel kapcsolatos, a másik valami mással… Ez csak a látszat. Mind ellenállás az Életnek. Tehát az egyetlen problémád az ellenállásod. Minden problémád a belső világodban jön létre. Tehát a gondolataid, a hitrendszereid, az érzéseid és az érzeteid által jönnek létre. – Ha ott jönnek létre, vajon hol tudod megoldani őket? Tovább megyek. Az egész (külsőnek tűnő) világod / valóságod a belső világod.  Akkor most

Tovább olvasom »
Kövér Imre

7 +1 ok, hogy miért meditálj

Mi a meditáció? Szokták a különböző technikájú figyelem- vagy energiagyakorlatokat meditációnak nevezni, ilyen például a vipassana. Egyaránt fontos a gyakorlás szándéka és a technikája is. Egy közismert szándék: úgy tapasztalni a dolgokat, ahogy valójában vannak. Ezzel a szándékkal akár a mosogatás is lehet meditáció. Azt is mondhatjuk, hogy a meditáció gyakorlása a jelen pillanat éberségének módszeres kifejlesztése. Vagy akár azt is, hogy a meditáció a szeretet és öröm útjában álló érzelmi-mentális akadályok módszeres

Tovább olvasom »
tudatfejlődés
Kövér Imre

Mindenre a megoldás

Ha visszatekintek egy korábbi életszakaszomra, akkor azzal szembesülök, hogy amíg nem álltam készen, addig nem igazán találkozhattam a tudattalan mélységeivel. Addig sokkal több számomra rejtett részem működtetett, korlátozott. Azt is igaznak vélem, hogy amíg nem elég tiszta (erős) a gyakorló szándéka, addig nem képes szembenézni a tudattalan mélységeivel és integrálni azt. A szándékot megfogalmazhatom úgy is, hogy állandósuljon a feltétel nélküli szeretet, vagyis a létezés örömének ritka, magas tudatállapota. Mélyen minden ember

Tovább olvasom »
Kövér Imre

Tudatfejlődés és életminőség

Ebben a cikksorozatban egyesével tekintünk be a MAP (térkép az Élethez) program moduljaiba: 1. Tudatfejlődés és életminőség2. Tapasztalás és szenvedés3. Hitrendszerek4. Gondolatok5. Érzések6. Kivetítés7. Önátadás8. Élet A tudatfejlődés mindaddig homályos téma lehet, amíg nem találkozunk a különböző fejlődésmodellekkel. A tudatkutatás által feltárt egyik ilyen modell a Tudattérkép, amelynek az egyszerűsített változatát használom:   Egészen fontos téma ez, hiszen életünk a választásainkból áll. Elméletben végtelen számú lehetőség közül választhatunk, a gyakorlatban viszont ez nem

Tovább olvasom »
Tapasztalás és szenvedés
Kövér Imre

Tapasztalás és szenvedés

Ebben a cikksorozatban egyesével tekintünk be a MAP (térkép az Élethez) program moduljaiba: 1. Tudatfejlődés és életminőség2. Tapasztalás és szenvedés3. Hitrendszerek4. Gondolatok5. Érzések6. Kivetítés7. Önátadás8. Élet Egyértelműnek tűnhet, hogy ki tapasztal: „Hát én!” Mit értünk „én” alatt? Sokan a testüket értik, vagy a testüket és az elméjüket. Vizsgáljuk meg, hogy igaz-e ez az elképzelés! Ki vagy mi tapasztal? A test nem képes megtapasztalni önmagát, nincs a létezésének tudatában. A test csak van, és valójában

Tovább olvasom »
Hitrendszerek
Kövér Imre

Hitrendszerek

Ebben a cikksorozatban egyesével tekintünk be a MAP (térkép az Élethez) program moduljaiba: 1. Tudatfejlődés és életminőség2. Tapasztalás és szenvedés3. Hitrendszerek4. Gondolatok5. Érzések6. Kivetítés7. Önátadás8. Élet   Mit értünk hitrendszer (hiedelem) alatt? Igaznak vélt fogalmi tartalmakat, átitatva képekkel, érzetekkel és érzésekkel. Az észleléssel születő jelentésekként is tekinthetünk rájuk, és nevezhetjük őket programoknak is. Nem mások ezek, mint ideiglenes és változó feltételezések. Persze némelyik nem annak tűnik, hanem ténynek és állandónak. Főleg azok,

Tovább olvasom »