Ebben az írásban feltárom az eddigi utamat a munka világában. Azzal a szándékkal, hogy inspiráljam és támogassam azokat, akik elindultak a „langyos” munkából, „langyos” életből kivezető úton. Úgy is fogalmazhatok, hogy a „langyos” tudatszintekből kivezető úton.
Sokszor hallom az emberektől, hogy „Dolgozni KELL.”.
A munkával való viszonyukat tekintve nagyon sokan indulnak innen. Én is köztük voltam. Erre neveltek, erre szocializálódtam.
Legtöbben ennél a viszonynál is maradnak egész életükben. Nem látják be az ehhez kapcsolódó korlátozó hiedelmeiket és működéseiket.
Nem könnyű belátni, mert népszerű a társadalmunkban, és kollektív hiedelemként is az. Egy klasszikus hiedelem: „Azért élnek legtöbben így („Dolgozni kell.” üzemmódban), mert így a természetes, így a jó.”
Emellett azért sem könnyű belátni, mert gyorsan megszokják ezt a működést / életet. Egy klasszikus hiedelem: „Ahogy már jó ideje élek, az a természetes, az a jó.”. Így már nem tűnik korlátozottnak vagy problematikusnak.
Ha már hiedelmek, ezek is népszerűek: „Képtelen vagyok az életem megváltoztatására.”, „Nem vagyok elég jó ahhoz, hogy megváltoztassam az életemet.”
Mélyen a tudattalanban pedig „Nem érdemlem meg az áloméletet.”.
Egy szinte állandó BELSŐ NYOMÁS jellemzi a „Dolgozni kell.” állapotot, tudatos, tehát megélt VÁGY, és jelentős részben tudattalan, tehát csak ritkán megélt FÉLELEM.
Mélyen ezek a gondolatok irányítanak: „Ha nem dolgozok, nem lesz pénzem. Ha nem lesz pénzem… (csak néhányat megemlítve) nem tudom kifizetni a számlákat, nem tudom megvenni magamnak azt, amire vágyok, nem tudok nyaralni menni… nem tudom megvalósítani a társadalmi programjaim (hiedelmeim) szerinti „boldog” életet: saját lakás vagy ház, gyerek(ek), stb.”.
Ahogy a belső akadályok oldódtak az önismereti utamon, megjelentek SZÁNDÉKOK, hogy a „Dolgozni kell.”-nél emelkedettebb viszonyt alakítsak ki a munkával, és teljesebb életet éljek.
Korábban elegendő motiváció volt a pénz, idővel pedig nagyon kevésnek találtam: nem adott elég energiát és a munka megélése is „langyos” volt. Olyan munkát szerettem volna, amit SZÍVBŐL VÉGZEK, ahelyett, hogy minden héten a hétvégét várjam, egyes vasárnapokon szorongjak a hétfő vagy a következő hét miatt, és 3 évszakon keresztül várjam a nyarat a „hosszú” szabadsággal.
Természetesen ahogy megéltem a munkát elsősorban nem a munkahelyeim miatt volt, hanem a belső világom miatt. Ezért az önmunka volt a legfontosabb az életemben, a szeretett munka megtalálása pedig csak a második.
Ezek mellett SZABAD szerettem volna lenni az évi, havi, heti és napi időbeosztásomat tekintve is.
Szabad szerettem volna lenni a felettesektől. Az esetek nagyon nagy többségében messze voltak a valódi vezetői minőségtől.
És nem utolsó sorban jobban szerettem volna keresni annál, mint ami elérhető az alkalmazotti léttel.
Átlagosan heti 5 x 8 órát töltünk a munkánkkal, ami évente 14.600 óra. Őszintén, mire szánnád ezt az időt? Pontosan arra, amit most dolgozol?
Megközelítem máshonnan is. Ha holnapra megszűnne a pénz, akkor is folytatnád a munkádat?
Ha igen, hetente pontosan ugyanannyi időben?
(Természetesen a munka folytatása vagy nem folytatása mögötti a szándékod a lényeg. Lehet folytatni és nem folytatni mind emelkedett, mind alacsonyabb rendű szándékokkal. Miért folytatnád? Miért nem folytatnád? Érdemes megvizsgálni, amennyire őszintén csak tudod.)
Körülbelül 4 évig tartottam fent ezeket a szándékaimat, mire megjelent az első gyümölcsük. Érdemes kitartani a lassabbnak tűnő, kételyekkel teli, nehezebb időszakokban is.
Valószínűleg azért tartott ilyen sokáig, mert az önismereti utamon is tettem közben a lépéseket, és annak megfelelően jelentek meg az életemben képességek, mint például a bátorság és a kockázatvállalás, a bizalom, a hajlandóság, a kitartás, a felfokozott kreativitás, az intuíció, stb. Egyik sem az Imre érdeme volt, nagyon hálás vagyok értük.
Ezeknek köszönhetően például meg mertem tenni, hogy az akkori párommal közös lakásunk eladása után ne egy újabb lakást vásároljak (racionalizált félelemből), hanem MAGAMBA FEKTESSEM minden pénzemet. Az összeset, és mellette nem rendelkeztem semmilyen nagyobb értékű tulajdonnal (például lakás, autó, nyaraló, stb.). Ez volt az egyik legfontosabb lépés a „langyos” munkából és életből kivezető utamon, mert így volt pénzem a vállalkozásom relatíve hosszú induló szakaszában, amiben a bevétel minimális volt.
Tehát VÁLLALKOZÓ lettem, ezzel eldobva a mérnöki diplomámat és az addigi munka tapasztalatomat. Ezt is a legfontosabb lépések közé sorolom, hogy karrier utat váltottam.
A kezdeti nehéz lelki folyamatokon keresztül végül a munka megszűnt munka lenni, szenvedélyes hivatássá, életmóddá és missziókká teljesedett ki.
A „Dolgozni kell.” mindset-ből „SZERETNÉK DOLGOZNI és a munkán keresztül is a lények javára válni.”, valamint „SZERETEM A MUNKÁMAT és szívből végzem.” lett.
A MISSZIÓK jelentőségteljesek, mások javára is válnak. Az alap szándékom az, hogy minden lény javára váljak. Ez pedig egyetlen módon tud megvalósulni, „addig” pedig vannak egyéb életfeladataim.
Egyre több egzotikus országokban utazó vagy élő embert látok a szoc. média felületeken, jelentőségteljes misszió nélkül. Hatalmas dolog, amikor ezt az életmódot tudja választani valaki, de ez még nem az út vége. Mit ér az élet, ha nem válsz mások javára?
Mások javára válni lehet a következő szint, amit megléphetsz. Ha fenntartod ezt a szándékodat, idővel meg fog jelenni a gyümölcse.
Elárulom, hogy nem volt elég a magamba fektetett akkori minden pénzem. Körülbelül 3 évvel később kölcsön kellett kérnem, több alkalommal is. Viszont ez sem tántorított el a célomtól. Egy igazán érdekes megélés volt, hogy a mély önismeretnek köszönhetően boldogabb ember voltam nulla Forinttal (ingóságok nélkül), mint korábban x millió Forinttal. A mínuszban töltött 1-2 év újabb addig elnyomott (nem szeretett) részeimre világított rá, amelyekkel el tudtam kezdeni dolgozni.
Először természetes, hogy szinte sokkolnak a ráébredések egyes árnyék részeinkre, végül a hálába torkollnak a folyamatok. Köszönöm, hogy rájuk láthattam és elvégezhettem velük munkát.
Heti 7 napban is jól esett dolgozni. Jelentős részben én határoztam meg, hogy mikor, mennyi és milyen jellegű feladatot végzek el. A saját legkedvesebb főnökömmé váltam, idővel. Egyre jobb viszonyt alakítottam ki magammal az önelfogadás és önszeretet útján.
Rengeteg akadályt hoztak fel a változtatások és a random változások. Folyamatosan volt min dolgozni egyéni gyakorlással, támogató csoportokban és segítő szakemberekkel.
A következő 5 évben még 2(+2) misszió jelent meg az életemben. Több, mint valaha is szerettem volna.
A kreativitás fokozódásának köszönhetően 4 világ szabadalom jelent meg Imrén keresztül (az egyik közös alkotás). Egyik sem Imre érdeme, hálás vagyok értük. (Az írás legalján találod a linket, ami bemutatja a misszióimat.)
Jelenleg több irányba is teszek lépéseket:
– NEMZETKÖZI PIACRA viszem 2 szolgáltatásomat (szeretném a másik 2-t is). Miért csak kb. 10 millió embert támogatnék? Minden lény javára.
– RENDSZEREKBE foglalom a projektjeimet, a folyamatok automatizálásával, hogy részben vagy egészben nélkülem is működjenek. Ha már nem munka a munka, akkor nincs relevanciája, hogy heti 1 vagy 7 napot dolgozok, viszont a felszabadult időt / energiát más missziókba tehetem, a családdal és a barátokkal is tölthetem, és nem utolsó sorban formális gyakorlásra (lelki gyakorlatokra) is szánhatom.
– ÜZLETTÁRSAKAT, és EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREKET KERESEK, hogy megosszuk a feladatokat, és lehetségessé váljon ennyi különböző misszió véghezvitele relatíve rövid időn belül.
A lehetséges jövőbeli lépések, még ha most egyesek távolinak is tűnnek:
– Csillogó szemű ügyvezetők és egyéb alkalmazottak megtalálása és megtartása.
– Egyes missziókban franchise rendszer kialakítása, az egyszerűbb, gyors növekedéshez.
– Esetleg a cégek eladása.
Végső soron pedig a TISZTA SZOLGÁLAT vonz, ami maga a Szabadság (szabadság az elmétől). Nem gondolkodáson alapul, spontán és erőfeszítéstől mentesen történik az Élet Imrén keresztül. (Imre nem jár itt, és nem is tudna itt járni, hiszen az ego/elme képtelen erre. A személyes „én” teljes háttérbe szorulásával, majd felszámolódásával jön létre a tiszta szolgálat.)
—
MINDEN HÉTFŐ ESTE (az utazás miatt egy-két kivétellel) Önátadás meditációt vezetek az online térben, ingyenesen. Ha szeretnél a meditáció gyakorlásával erősödni, jobban hozzáférni az életenergiához, a részleteket a facebook csoportomban találod:
https://www.facebook.com/groups/imonkova
HA KÉSZEN ÁLLSZ A GYÖKERES ÁTALAKULÁSRA, vagy szeretnél minél hamarabb készen állni rá, ingyenes, online, egyéni konzultáción kapcsolódok hozzád és mutatok rá a megoldásra: https://imonkova.hu/ingyenes-konzultacio-kerese
—
Kérlek ÍRD MEG HOZZÁSZÓLÁSBAN, hogy melyik szakaszban jársz:
– munkahely váltás
– munkakör váltás
– alkalmazotti létben fejlődés, beleállni a munkába
—
– vállalkozóvá válás
– vállalkozói létben fejlődés, beleállni a vállalkozásba
– egzotikus országokban utazva fejlődés
– egzotikus országban élve fejlődés
– szolgálattevői létben fejlődés, beleállni a misszióba
– egyéb: röviden megnevezve
—
A KÖVETKEZŐ CIKKBEN meg fogom osztani, hogy konkrétan milyen lépésekben választottam az ismeretlent, ami maga az út a Szabadságba.
—
RÉSZLETEK A MISSZIÓIMRÓL:
https://www.facebook.com/kiut.a.mokuskerekbol/posts/pfbid02FNGeJYCC1ih7af4REAGJHper2Hq5vXuRgtMiXeZJVsJa5DtcKayDkysWkyhPAhxXl?rdid=bZwKJVBfP2BXtO42#
